Search This Blog

Monday, 27 December 2010

Gondolatok

Velemeny:

Mas forumokon velemenyt csereltem a magyar bor helyzeterol, illetve a "mi fajta"-nk szuksegessegerol, illetve (el)ismertsegunkrol kulfoldon. Kell-e ez nekunk? Szerintem igen. Ha nem tekintunk ki a vilagra, akkor olyan ez, mint jelenlegi derek magyar kormanyunk nemelyik huzasa, mikor a nemzetkozi visszajelzeseket figyelmem kivul hagyva cselekszik, pont az ellenkezojet, mint mindenki mas. Ertem en ezt arra, hogy a magyar bor csakis kulfoldon tudja/tudna megmerettetni magat. A szoros verseny a minoseg javulasat hozza maga utan. De kell-e megmerettetni? Ha a belso piac jol mukodik - s felvesz mindent - akkor mi szukseg kulfoldre vinni a borunk? A sogorokkal fogok peldalozni: Ausztriaban a hazai piac felveszi a termeles 75%-at, s csak a maradek 25% jut kulfoldre, ami vilagviszonylatban nem jelentos mennyiseg. Megis kapva kapnak minden lehetosegen, ha nyomhatjak a boraikat, pl: bekerulnek egy nagyobb legitarsasag fedelzeti borlistajaba. Miert? Imedzsepites lenne csak?
De mukodik-e ez a belso piac? Szvsz nem. A (hazai) felso piaci szegmensben vannak jo boraink - s itt vizsgalodik a forumozok nagy tobbsege is, de ezek a borok a kulfoldiek szerint tul dragak. Mas tudja ezt a minoseget olcsobban. Amig a magyar bor atlag fogyasztoi ara meg parszasz forintra rug, mert sajna az emberek nagy tobbsege csak ezt engedheti meg maganak, vagy egyaltalan nem is erdekli a dolog, addig bajban van a magyar bor. Mi hiaba papolunk errol -ahogy ezt mar masok is megtettek - amig az orszag gazdasagilag nem zarkozik fel az EU-s atlag kozelebe, eselyunk sincs ara, hogy ez a dolog valtozzon. S eme felzarkozas jelenleg csak alom. Mi vagyunk az EU "szegeny embere", gazdasagunk mindossze 0.5%-a az unio teljes egeszenek. A dolog ezen reszet mi nem nagyon tudjuk befolyasolni. A tudas fogyasztas nepszerusiteset, az osszefogas szuksegesseget, az egyseges megjelenes elosegiteset, a "magyar fajta" esetleges piacra valo bevezeteset azonban mi is zaszlonkra tuzhetjuk, s tehetunk erte. A rendrakasnak otthon is meg kell tortennie, ertem ezalatt a szabalyozasok egyszerusiteset/egysegesiteset, a mutyizas/csalas hatterbe szoritasat. Ha beszelunk rola, ha ott tartjuk a figyelem kozeppontjaban a dolgot, talan megtettuk az elso lepest. Javaslatok? Melyik legyen ez a magyar fajta? S miert? Vagy miert ne?

5 comments:

  1. Szvsz nem lehet egy fajtát kiválasztani, mert nagyon sok fajtával foglalkoznak az országban. Olyan országok tudtak kijönni egy-egy fajtával, ahol hatalmas betelepíthető területek voltak (pl. Ausztrália, Argentína). Jelenleg az EU-ban szőlőtelepítési tilalom van (éppenséggel a kivágást támogatják). Ráadásul, amikor berobbant az argentín malbec vagy az új-zélandi SB, még nem volt olyan kiélezett és gyorsan változó (kiszámíthatatlan) a piaci verseny, mint most. Voltak azért próbálkozások (pl. Hilltop - Cserszegi fűszeres). Ha mégis ki kellene egy fajtát választani, akkor az lehetne az olaszrizling (pl. Welschriesling néven, hogy ki tudják ejteni). A 2009-es Losonci Olaszrizling 3 kg-os tőketerheléssel készült, ára kb. 5.00-5.50 GBP - ilyen minőségű olaszrizlingből elő lehetne annyit állítani, hogy legalább az UK-ban a magyar fehérbort (legalábbis a tömegek) a jó ár-érték arányú Welschrieslinggel kapcsolják össze. A szűkebb borértő közönség persze még fel tudná sorolni a furmintot, a hárslevelűt, a juhfarkot, az ezerjót stb. De szerintem nem kell erőlködni: a kicsiknek nincsenek eladási gondjaik, a nagyoknak meg legyen elég pénzük arra, hogy megoldják ezt a kérdést, ne mi törjük rajta a fejünket. Továbbá ott vannak azok is, akik azért kapják a borászok által befizetett "különadót", hogy tegyenek valamit a magyar borért. All in all, fogyasztóként ne aggódjunk mások helyett, vásárlásainkkor támogassuk a minőséget (amennyire a pénztárcánk megengedi).

    ReplyDelete
  2. A "kulonado"-s penz jol van elkoltve szerinted?
    A losonci Olaszrizling jo lenne errrefele a polcon, ebben egyetertunk.
    Vasarlasaimkor a minoseget probalom venni, de kevesen vagyunk...

    ReplyDelete
  3. A forgalomba hozatali járulék az FVM költségvetési fejezetén belül a borok közösségi marketingprogramját és a borok minőség-ellenőrzésének célját kellene, hogy szolgálja. A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége pl. kéri, hogy számoljon el a kormány képviseletében a Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve az AMC a befizetések marketing illetve ellenőrzési célú felhasználásáról. Itt kezdődik a dolog, hogy el kellene tudni számolni a pénzzel. Szerintem az ellenőrzésre kellene helyezni a hangsúlyt. A marketinget pedig úgy kellene átalakítani, hogy az minden termelőnek jó legyen. Pl. ahelyett, hogy 4-5 ember kiutazik Svédországba, ott hotelben megszáll, 10 kiválasztott pincészet 40 borát bemutatja 50-100 érdeklődőnek, majd néhány üzlet megkötésre kerül, lehetne egy 30 mp-es reklámfilmet mutatni a CNN-en 50-100 millió embernek, hogy jöjjenek Magyarországra, kóstolják meg az itteni borokat (persze ehhez egy intelligens csapatnak meg kellene szerveznie, hogy az idérkezőkhöz eljusson az információ /pl. hogyan lehet odautazni, milyen szálláslehetőségek vannak, mikor, milyen feltételekkel lehet kóstolni stb./ azokról a pincészetekről, amelyek megfelelő minőséget képviselnek). Nem biztos, hogy ez a jó megoldás, de mindenképpen igazságosabb elosztásra kell törekedni. Az meg tényleg a minimum, hogy - ha egyáltalán lesz elszámolás a befizetésekről - ne legyen benne olyan, mint pl. '150 millió Ft - egyéb költségek' :-)

    ReplyDelete
  4. Ehhez a reklamfilm dologhoz kapcsolodoan: Az angol Decanter magazinban nemreg volt egy kb. 30 odalas kulon fuzetecske Ausztriarol. Abszolut celkozonsegnek ment a dolog, jo anyag volt, nagyon jo otletnek tartom. Mikor felvettem a kapcsolatot a magyar Decanterrel ez ugyben, azt valaszoltak, ha fizetek X GBP-t, akkor Magyarorszagrol is lehet ilyen az angol magazinban. Ilyeneket kene finnszirozni, meg a az altalad emlitett filmhez hasonlo dolgokat.
    Az elszamoltatasi rendszert csak torvenymodositassal lehetne valtoztatni?
    Az ellenorzes szigoritasanak szuksegessegeben azt hiszem egyetertunk.

    ReplyDelete
  5. A fajtaszerkezet sajnos nem teszi lehetővé egy "signature" fajta kiválasztását. Az olaszrizling valóban az egyik legelterjedtebb fehér fajta de korántsem olyan átütő mennyiségben van jelen, hogy arra alapozni lehetne egy ilyen stratégiát ( 1990 - 14000 ha az egész országban, 10%-os lefedettség ) Ráadásul a fajtaszerkezet drasztikusan átalakul, mert a régi fajták termelése nem bizonyul kifizetődőnek sok termelő számára így dübörögnek a kivágások. Az új telepítések során nem preferálják a régi fajtákat. A Olasz ráadásul nem fellelhető a nagyobb vörösboros vidékeken.
    Szerintem a fajtaszerkezetből kiindulva sikeresebb lehetne valami karakteresen magyar házasításból kelleni kiindulni, aminek maghatározó alapja lehet az olasz vagy a furmint.

    ReplyDelete