Az elmult par napban tele van a vilagsajto es a net ezzel a kis geppel. Wal-Ye V.I.N. a neve a Christophe Millot altal fejlesztett gepnek. 50 cm magas, 60 szeles, 20 kg, 4 kereke van, 2 karja, s 6 kameraja. Ara kb 10M Ft-nak megfelelo Euro. Napi szinten 600 toke megmetszesere kepes, s soha nem jelent beteget. De elromolhat. A robot meglehetosen komplex gepezet: Nyomkoveto van benne, terkepet rajzol, minden egyes toket adatbazisba visz, mindent adatot rogzit metszes kozben. Beepitett lopasgatloval rendelkezik, jelzi ha illetektelenek "megtamadjak" vagy megprobaljak ellopni mikozben megsemmisiti a merevlemezt is. Ha idegen szolobe kerul, nem indul.
A tortenet 3 eve indult, egy Denis Fritzmann, a Domaine Louis Latour birtokigazgatojaval folytatott eszmecsere soran, akinek munkaeroproblemai voltak augusztusban, mivel mindenki nyaralni ment, a szoloben meg munka lett volna.
Igy, 3 ev, s tobbezer belelolt munkaora utan, Guy Juliennel osszefogva keszult el Wal-Ye.
A fejlesztes alatt a legnagyobb problemajuk az volt, hogy hogyan tanitsak meg a robotot latni, s ertelmezni ami elotte van.
A projektnek vannak ellenzoi, s tamogatoi is. Mig Chateau Mouton-Rothschild felajanlotta segitseget, masok pl: Philippe Bardet, Chateau du Val d'Or tulajdonosa nagyon ellenzik. Megint masok azonnal munkaba allitanak. Persze az emberi munkaerot, s tapasztalatot nem tudja teljes mertekben kivaltani, de egyesek szerint ez a jovo. Ugyanakkor mindez munkahelyek elvesztesevel jar, de a fejlesztok szerint az uzemben tartassal, s a gyartassal uj munkahelyeket teremtenek Franciaorszagban.
Hasonlo fejleztesek folynak Uj-Zeelandon (Richard Green), s Kaliforniaban (Bret Wallach) is.
Majd meglatjuk.
A bejegyzes megirasahoz The Times s a vilaghalo volt segitsegemre.
No comments:
Post a Comment